HŐSZIVATTYÚKRÓL ÁLTALÁBAN
A hőszivattyúk elterjedése mára igen jelentős és várhatóan tovább fokozódik. Nem véletlen. A jövő egyik nagy kihívása a költséghatékony energiatermelés. A ma emberének komfortigénye egyre magasabb és magasabb. Az energia árak az egekben.
A hőszivattyús elven működő hő és hidegenergia előállítása beleilleszkedik a fenti problémák hatékony kezelésébe.
Jelen energiaárak mellett a leghatékonyabb technológia.
Néhány előny, jellemző:
- A hőszivattyú a téli fűtéskor hőenergiát termel anélkül, hogy fosszilis energiahordozót kellene elégetni és ezáltal szén-dioxiddal szennyezné a környezetet - noha a villamos energia, amit a működéshez használ fel, szén-, gáz- vagy olaj felhasználásával "készül".
- Egy hőszivattyú azonban 3-4-szer annyi energiát biztosít a lakás számára, mint amennyi az általa elfogyasztott villamos energia.
- Egy hősugárzó 1 egységnyi elektromos áramból kevesebb, mint 1 egységnyi hőenergiát állít elő a hatásfoka miatt. Ezzel szemben a hőszivattyú 1 egységnyi enregiából 3-4 szeres mennyiségű hőenergiát állít elő.
- A hőszivattyúk úgynevezett felület-fűtési rendszerek (padlófűtés, falfűtés, mennyezet fűtés) esetén működnek a legnagyobb hatékonysággal, ezek ugyanis alacsony hőmérsékletű megoldások.
- A hőcserélős technológiának köszönhetően a hőszivattyú télen a kinti levegőből hozza be a lakásba a meleget, nyáron pedig épp fordítva, a benti térből viszi ki a meleget, hogy a lakás kellemesen hűvös maradhasson a nagy nyári melegben is.
- Telepítése gyorsan megvalósítható (néhány óra)
- Megfelelő hatásfokú géphez igényelhető H-tarifa, ami tovább növeli a gazdaságos üzemetetés lehetőségét
- A téli fűtés és nyári hűtés megoldott egy készülékkel
Néhány hátrány, jellemző:
- A gépek teljesítményének alsó határa kb 2,5kWh, kis helységekben, esetleg tagolt épületekben ez lehet, hogy sok .
- A levegő mozgatását ventillátor végzi, bár ezek nagyon csendesek tudnal lenni, némelyeknek éjszaka zavaró lehet.
- A komfortérzet elmarad a padlófűtéshez képest